
Az önfenntartó kertek, más néven permakultúrás rendszerek, egyre inkább előtérbe kerülnek, mivel olyan komplex ökológiai egységek jönnek létre általuk, amelyek hosszú távon is működőképesek, minimális külső beavatkozás mellett. Alapvető céljuk a természetesség megőrzése és a természetes körfolyamatok helyreállítása. A rendszer pillérei, úgy, mint az élelmiszertermelés, a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának fenntartása, valamint a hasznos élőlények vagy lebontó mikroorganizmusok jelenléte mind-mind szoros összefüggésben áll egymással. Mindez kiegészül a komposztálás gyakorlatával, a vízvisszatartás és a mulcsozás módszereivel, továbbá a természeti erőforrások körültekintő felhasználásával. A kertben élő élőlények közötti kapcsolatok figyelembevételével egy önszabályozó rendszer alakul ki, amely idővel képes csökkenteni az emberi beavatkozások szükségességét. A fenntarthatóság ilyen formája nem csupán környezetkímélő, hanem hosszú távon egészséges, friss terményeket is biztosíthat a kert tulajdonosai számára, miközben a természet egyensúlyi állapotához is közelebb kerülhetnek.